1889 novemberében, majd 1890 elején a város törvényhatósági bizottsága az özvegy Szász Károlyné örököseinek tulajdonát képező és ezidőben, eladó Hajós utca 26. szám alatti, házzal rendelkező telek községi iskolahelyül való megvásárlásáról tárgyalt. A tervezetet azonban a M. Kir. Belügyminisztérium nem fogadta el, így a vásár nem jött létre. A Hajós és Tábor (Pusztaköz) utcák jobb oldali sarkán álló telket Farkas Vilmos gyáros vette meg, aki annak jobb oldalára, a régi lakóház helyére 1891-ben újat épített (a szomszédos, telekosztás során létrejött Horea utca 27. szám), majd 1893-ban a sarokra egy új, négy szoba-konyha-éléskamra-fáskamra felépítésű lakóházat terveztetett (I. kép). Utóbbi esetlen tervrajzát Sófalvi Ferenc ácsmester jelezte, mely, bár kisebb eltérésekkel, de egyértelműen a ma álló, általunk vizsgált épületet jeleníti meg. Az L alaprajzú saroképület Hajós utcai, hattengelyes főhomlokzatát lábazat és fogsor-frízzel kísért, gazdagon profilozott koronázópárkány tagolja. Az első öt tengelyt egyenes záródású, vakolatkeretes, négynyílós ablakok törik át. Könyöklőpárkányuk alatt rombuszminta tölti ki a köténymezőt; profilozott, egyenes szemöldökpárkányuk két kis gyámkőre támaszkodik. A lábazati részen az ablakok tengelyében fektetett téglalap alakú pinceablakok jelennek meg. Az ablakok kettesével vannak csoportosítva, az utolsó ablak társa a hatodik tengelyben nyíló, méretes kapubejárat. Az egyenes záródású, vakolatkeretes, az ablakokkal egyforma szemöldökpárkánnyal rendelkező nyílásban ütközőléces deszkakapu látható (II. kép). A Tábor utcai homlokzaton csupán egy, az éléskamrához tartozó ablak nyílt. A homlokzatok a későbbiekben jelentősen módosultak. Ami az alaprajzot illeti, a főhomlokzati szárnyban a hálószoba, a szalon, egy különbejáratú szoba és a fedett kapubejárat kapott helyet; a Tábor utcai szárnyban, a sarkon elhelyezett hálószoba mögött ebédlő, konyha, éléskamra, fáskamra, valamint a mellékhelyiségek sorakoznak. Az udvari homlokzatok mellett tornác húzódik (IV. kép). 1896-ban Farkas Vilmos a kertben, a lakóháztól 14 méternyire egy téglafalú istállót és fából egy kocsiszínt szándékozott építeni. A melléképület tervrajzát szintén Sófalvi Ferenc ácsmester írta alá (V. kép).

 

Az 1898. évi felmérés szerint Farkas Vilmos a Baross Gábor utca 26. és 26a. számú ingatlan tulajdonosa volt (hrsz. 642–644.) A térképszelvényen a saroktelken az L alaprajzú lakóházat és a melléképületet tüntették fel (VI. kép). Farkas 1907-ben és 1910-ben javíttatta az épületek zsindelyfedelét. 1919-ben még mindig ő és neje volt az ingatlan tulajdonosa. A jelenlegi Horea utca 25. szám egy későbbi telekosztás során jött létre.

 

A ház hátsó részében, amely egykor garázs volt, 20 éve kocsma működik. A Horea utcáról nyíló pizzázót 2005-ben nyitották meg, a belső tereket átépítették, majd 2008-ban manzárdemeletet alakítottak ki.

A földszintes, utólag manzárdemelettel bővített épület a Horea és a Ballada utcák sarkán áll. Eredetileg L alaprajzú volt, a közelmúltban bővítették egy sokszög alaprajzú épületrésszel. Baloldalt a Ballada utca, jobboldalt pedig egy alacsonyabb párkánymagasságú ház határolja, utóbbival közös kapun osztozik.

 

A Horea utcai homlokzat hattengelyes, öt ablaknyílással (melyből kettőt ajtóvá alakítottak át) és a jobb szélső tengelyben széles kapuval (2. kép). A terméskövet imitáló, vakolt lábazat szürke, a homlokzat nagy része barackszínű, a tagozatok világosabb színezést kaptak. A főhomlokzatot négy sima törzsű, toszkán jellegű pilaszter osztja négy szakaszra: eredetileg a két baloldaliban két-két, a harmadikban egy ablak nyílt, az utolsó tengely a kaput tartalmazza. Az első és az ötödik ablakot a közelmúltban bejárattá alakították. Az ablaknyílások egyszerű vakolatkeretezésűek, profilált könyöklőpárkányuk alatt két kis négyzet-fejezetű pilaszterhez hasonlítható, geometrikus elem szegélyezi az üres köténymezőt (3. kép). Az ablakokat fehér műanyag nyílászárókra cserélték. A jobb szélső tengelyben található kapuépítmény közös a szomszédos, Horea u. 27. szám alatti házzal, mögötte a gangot két részre osztották (4. kép). Az eredeti állapotukban fennmaradt kapuszárnyakat profilált felületű, felső részén akantuszlevéllel (5. kép), alsó részén gyémántmetszéses díszítéssel ellátott ütközőléc választja el. A táblás szárnyak alsó regiszterében gyémántmetszéses tábla, a felsőben profilált keretezésű, füles kialakítású mélyített mező található. A felülvilágító jelenleg üres. A kapuszárny hátsó részét két egyszerű keretbetét tagolja (6. kép). A homlokzat pilasztereire széles, vízszintes falsáv támaszkodik, melyet az ablakok és a kapu tengelyében kettős szellőzőablakok törnek át. E sáv alatt fogsordísz, fölötte a díszítetlen koronázópárkány húzódik.

 

A Ballada utcai homlokzat héttengelyes, a főhomlokzatéval megegyező architekturális elemekkel. Az ablakok keretezése és a párkányok kialakítása is azonos. A homlokzatot öt toszkán pilaszter tagolja négy szakaszra, a hét tengelyben eredetileg vakablakok voltak. A bal szélső szakaszban egy ilyen ablak, a második szakaszban két, részlegesen megnyitott ablak (mögötte alakították ki a mellékhelyiséget), a harmadikban két, utólagosan megnyitott, hőszigetelő nyílászáróval ellátott ablak, a jobb szélső szakaszban pedig két eredeti vakablak található (1, 7. kép). A szárny végéhez egy félfedeles ereszt toldottak: korábban itt garázs volt, mögötte, a Ballada utca vonalában kert tartozik a házhoz (14. kép), jelenleg itt működik a Tranzit nevű kocsma (8. kép).

 

Az épület mindkét szárnya nyeregtetős, a tetőt az utca felől műanyag cserép borítja és a manzárdemelet ablakai törik át (1. kép), az udvar felőli tetősíkot hullámlemez fedi (8. kép). A Ballada utca felőli szárny tetőzetének udvari síkján három, előrenyúló manzárdablak látható (9. kép).

 

 

A sarokház udvari homlokzata disszonáns képet mutat. A két épületszárny találkozásánál nagyméretű, jellegtelen, magas, külső körlépcsővel határolt toldalék-épületet alakítottak ki (9. kép). A Ballada utcával párhuzamos szárny részben megőrizte az eredeti kialakítást (10. kép). A szárnyak találkozásánál egy nyitott, fémkorlátos mellvéddel (12. kép) kerített terasz helyezkedett el, mely jelenleg lerakatként szolgál. A Horea utcai szárny két, bordás szerkezetű, sűrű osztású, szecessziós nyílászárót őrzött meg (11. kép), a kétnyílós, kétrétegű ablakok felső táblái hat, a részben látható alsó táblák valószínűleg kilenc osztatúak. A Ballada utcai szárnyból két eredeti, kétrétegű, hatosztatú négynyílós ablak, közöttük pedig egy kétszárnyú ajtó nyílik a teraszra (10. kép), melytől jobbra egy kis szellőzőnyílás, alatta pedig a pincelejárat látható (13. kép).

 

 

Az épület alaprajzi szerkezetét az idők során erősen átalakították, bejárására csak részben nyílt lehetőségünk. A főhomlokzat sarok felőli első két ablaka mögött egymásból nyíló termek sorakoznak, bejárásuk 2014-ben nem volt lehetséges. Ettől jobbra alakították ki a 2005-ben megnyitott Tranzit pizzázó belső terét, melynek alaprajzi szerkezete (az utólagos udvari hozzáépítéssel) a tűzvédelmi alaprajzról olvasható le (15. kép). Eredetileg egy kétablakos, nagyobb terem, ettől jobbra pedig egy keskenyebb, egyablakos helyiség nézett a Horea utcára: ezeket összenyitották, a válaszfal helyén széles, félköríves árkádot alakítva ki (16, 17. kép). A középső, nagyobb helyiség belső sarkában található elegáns, világoszöld-mázas csempekályhát (18. kép) indás ornamentikájú fémajtók (19. kép) és art déco jellegű, geometrikus motívumok (20. kép) díszítik, a tulajdonos szerint eredeti helyén áll. A helyiséget síkmennyezet fedi, mely alá a rusztikus hatás kedvéért gerendákat építettek be (17. kép). Az egykori nagyobb helyiségből az udvar fele egy mellékhelyiség, tőle jobbra a vendéglátóegység konyhája nyílik (16. kép), mögöttük a poligonális alaprajzú toldás (15. kép). A konyhába vezető ajtó fölötti felülvilágító nyílása szegmensíves záródású, az ajtótoknál korábbinak tűnő asztalosszerkezettel. Az épületet 2008-ban a vendéglátás céljaira manzárdemelettel bővítették (22. kép), ide a pizzázó bejárata felett beépített szűk, kovácsoltvas-mellvédes lépcső vezet fel (21. kép).

 

Az épület alatt pince húzódik, melynek egy részében kocsma működik, a többi részét raktárnak használják. A Ballada utcai épületszárny alatt két nagyobb terem található, melyeket széles, szegmensíves árkádok választanak el egymástól (24. kép). A pince téglafalában több helyen szegmensíves falfülkék láthatók, a födém poroszsüveg boltozat (23. kép).

Marosvásárhely szabad királyi város belterületének eredeti felvételi térképszelvényei. Térképezte 1896–1899-ben Pompéry Elemér okl. mérnök. Hitelesítve: 1899. január 28.

 

Építési engedélyek iktatókönyve 1909–1911

Román Országos Levéltár Maros Megyei Hivatala, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala (Fondul Primăria Târgu Mureș), Varia (1445. leltár), nr. 591.

 

Házszám-jegyzék Marosvásárhely sz. kir. város birtokvalósítási munkálataihoz. I. füzet. 1911. június. Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatósága, Kataszteri gyűjtemény, 4352.

 

Román Országos Levéltár Maros Megyei Hivatala, Marosvásárhely város levéltára, Képviselő, majd törvényhatósági bizottsági közgyűlések jegyzőkönyvei (Primăria Târgu Mureș, Consiliul municipal Târgu Mureș, Procese verbale), 117. leltár.

 

Román Országos Levéltár Maros Megyei Hivatala, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala (Fondul Primăria Târgu Mureș), Városi Tanács (Consiliul orașului) iratai.

 

Maros-Vásárhely sz. kir. város telekérték-adójának kivetési lajstroma az 1919-ik évre. Maros-Vásárhely sz. kir. város házinyomdája, 1919.

 

Marosvásárhely belterületeinek törzskönyve 1898. Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal.