A marosvásárhelyi lutheránusok 1828-ban megvették báró Bruckenthal Károlynak, Fogaras vidék kapitányának a Poklos utca és a Hajós-köz által határolt északi saroktelkét. A telken levő házat paplakká alakították át. A várostól templomhelyet kértek, átmeneti jelleggel a paplak épületének egyik részében 1829-re létrehoztak egy imaházat. 1819-től egy üres majorhelyet birtokoltak a Hajós-köz és a Tábor utca sarkán, amelyre iskolát szándékoztak építeni, de pénz szűkében ezt a telket már 1829-ben eladták. Az elemi iskolát a saroktelken levő „régi épületben” akarták berendezni; megalapítására csak 1851-ben került sor.
A saroktelek épületeiről az 1847-es canonica visitatio számol be: „A paplak jókarban levő kőház, van benne két szoba, konyha, egy kis benyíló és egy nagyobb szoba, mely istentiszteleti célokra van berendezve. Az udvarban levő ház fából épült, rozoga állapotban van, egy nagyobb, egy kisebb szobát és konyhát foglal magába.” Az evangélikusok a várostól nem kaptak templomhelyet, imaházuknak az 1862-es átépítés során adtak templomszerű megjelenést. Az iskola működése az 1866/67. tanévtől állandósult, előbb a paplakban, mivel a régi faépület nem felelt meg az iskolai céloknak. Az új iskolát, azaz az itt szóban forgó épületet, 1871-ben kezdték el építeni, 1872-ben befejezték, majd ugyanebben az évben egy tűzeset során leégett tetőzetét javították.
1887 végén–1888 elején a második tanítói állás betöltésével megváltozott az épületek használata. A pap átköltözött az iskola épületében levő lakásba, az addigi paplak első szobája lett a tanító lakása, a másik szobát tanteremként használták.
Az 1898-as törzskönyv szerint a Baross Gábor utca 2. és 4. szám alatti ingatlan volt az evangélikus egyházközség birtokában. A házszámokhoz tartozó 677-es helyrajzi szám házat és udvart jelölt. Az egyházközség tulajdona volt a szomszédos, kertként bejegyzett, utcára néző beépítetlen telek is a 678-as helyrajzi szám alatt. Az 1898. évi térképszelvény szerint az itt vizsgált telken a templomtól jobbra egy téglalap alaprajzú, utcavonalas beépítésű lakóház állt. Ugyanezt az állapotot rögzítette a város 1902 körüli átnézeti térképe is.
1902-ben felépült a Baross Gábor utca 4a. szám alatti bérház, az iskolai tanterem és paplak funkciókat betöltő 4-es számú ház szomszédságában. Ugyanekkor a templommal egy fedél alatt levő két szoba (tanítói lakás és tanterem) „a falak más elhelyezése által két szoba-konyhás tanítói lakássá épült át”, az 1908-ig működő iskola pedig a régi nagykapu helyén felépített új szobával bővült. Az építkezési iratcsomóban megőrződött, Barabás [István vagy Domokos] kőművesmester által másolt tervrajz alapján elmondható, hogy a templom jobb oldalán levő épületrészt egy bejárati folyósóval, valamint egy szobával kötötték össze az 1870-es évek elején épült iskolával; a toldalékot téglából és bádogfedéllel engedélyezték. Az új bérház tervrajzán megfigyelhető, hogy ugyanekkor a papi lak udvari homlokzatának bal széléhez egy téglafalú, bádogfedelű, kisméretű éléskamrát szándékoztak toldani.
1911-ben és 1919-ben a Baross Gábor utca 4–4a. számok alatti ingatlanok továbbra is a lutheránus egyházközség birtokában voltak. A 4a. szám alatti bérházat (jelenleg Horea utca 3. szám) 1922-ben eladták; a templomot, a jobb oldalán álló tanítói lakást és az 1902-ben a régi nagykapu helyén épített tantermet a 20. század második felében lebontották.
.jpg "Rómer FlórisTerv"){kind=logo}
