A marosvásárhelyi Petőfi-tiszteletnek és emlékezetnek egészen korai előzményei vannak. Petőfi élete utolsó hónapjaiban többször tartózkodott a városban. Élete utolsó előtti éjszakáját is a városban töltötte, erről emlékezett meg a helyi polgárság az 1884. szeptember 28-án a Görög-ház falán elhelyezett emléktáblával. (Gaál, 2001. 201.). 1910-ben a helyi Szépítő Egylet egy Petőfi-emlék létesítésére tett javaslatot. A Kallós Ede által készített, felfelé keskenyedő emlékoszlop leleplezésére, melyen a csatába induló Petőfit ábrázoló dombormű kapott helyet 1912 novemberének végén került sor a plébánia és a Görög-ház előtti téren. ( SzE, 1912. 1–2.)
A marosvásárhelyi Petőfi-szobor felállítását a költő halálának 150. évfordulója alkalmából a megyei RMDSZ szervezete kérelmezte, melyet a városi tanács 1999. április 29-i ülésén el is fogadott, és a az arra alkalmas helyként a Kossuth és Arany János utcák találkozásánál lévő területet jelölte meg. (Benedek, 1999.)
Az év során az EMKE nyilvános pályázatot hirdetett meg a szoborműre, s a beérkezett 11 pályamunkát december első napjaiban a Bernády házban lehetett megtekinteni. A pályázó művészek a következők voltak: Suba László (Torda), Petrovits István (Sepsiszentgyörgy), Szilágyi László, Szőcs Zoltán, Miholcsa József, Bálint Károly, Hunyadi László, Pokorny Attila, Kolozsvári Puskás Sándor Marosvásárhelyről, Lednitzky Tamás (Kolozsvár) és Székely János Jenő (Székesfehérvár). A kiállított kismintákat és reális méretűre mintázott portrékat a városi közönség szavazással értékelhette, a pályamunkák közül szakmai zsűri választotta ki a felállításra legalkalmasabbnak vélt tervezetet 1999. december 4-én. A zsűri elnöke Bocskai Vince szovátai szobrászművész (Bernády György szobra, 1994) volt, a tagjai pedig Ábrám Noémi, Gyarmathy János, Jakobovits Miklós, Keresztes Géza, Kolozsi Tibor és Spielmann Mihály voltak. Mivel a zsűri egyik munkát sem találta az akkori állapotukban kivitelezhetőnek, így az első díjat nem osztották ki. A második díjat Hunyadi Lászlónak ítélték, kisebb módosítások mellett pedig felkérték pályamunkájának a végleges méretben való kivitelezésére (N.M.K., 1999).
Hunyadi László 1933-ban született Küküllődombón. Művészeti tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte szobrászat szakon, oklevelét 1959-ben szerezte. Mesterei között megemlíthetjük Ion Irimescut, Vetró Artúrt és Izsák Mártont is, ki a legfoglalkoztatottabb szobrásznak számított a városban a 20. század második felében. 1960 és 1979 között a marosvásárhelyi képzőművészeti iskola szobrászattanára. Főként valósághű, realista szellemű munkái közül több Erdély közterein került felállításra. A jelenleg Marosvásárhelyen élő művész munkásságában a térplasztikák mellett az ötvös- és iparművészeti alkotásai is jelentősek (Szatmári, 2001.).
Az elkészült szobor avatására 2000. december 16-án, szombaton került sor. A marosvásárhelyi millenniumi rendezvényeket záró eseményen beszédet mondott többek között Fodor Imre, a város alpolgármestere, a helyi egyházak képviselői, a város polgármestere, Dorin Florea valamint Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A szobrot a város polgármestere és az alpolgármester közösen leleplezte le, a rendezvényt a mezőcsávási fúvósok által kísért koszorúzás zárta (Lokodi, 2000.).
.jpg "Rómer FlórisTerv"){kind=logo}
